Az alapszín a cirmos, de néha egy-egy mutáns gén is megjelenhet (amelyet mutáns allélnek is hívunk), ennek eredménye a másmilyen színű kismacska. Amikor a cirmos szőr pettyezett, és a szőr sárga csíkozású, agutinak nevezzük. A szőr fekete részei amelyben nincs sárga, az nem-aguti. Az aguti gén a domiáns, és a szőr színe általában a gén erős domináns hatásának az elvén működik: ha pl. keresztezünk egy cirmost és egy fekete macskát, a kismacskák, melyek a két aguti gént öröklik, cirmosak lesznek. Az, amelyik egy aguti gént és egy nem aguti gént örököl, szintén cirmos lesz, de az a kiscica, amelyik két nem aguti gént örököl, fekete lesz.

Macskatények

• Az egyszínűek is valójában cirmosak, de a nem aguti allél megszüntette a cirmos minta világos részét.
• A foltos cirmos, mely valószínűleg a középkori Angliában jelent meg először, mindenhol a világon megtalálható, ahol a britek gyarmatosítottak, mert háziállatként és egérfogóként is használták.
• A tigriscirmos általában olyan helyeken fordul elő, mint Thaiföld, melyet a brit birodalom nem ért el.
• Az abesszin, csinos bundájával, egy teljesen aguti cirmos.
• A genetikához manapság már jobban értenek, és a tenyésztési programokat olyan céllal tervezik meg, hogy új színeket és mintákat hozzanak létre. Ezek sosem teljesen megbízhatóak, és a természet mindig képes létrehozni valami váratlant.
• A sziámi macska színes jegyei azért keletkeztek, mert csökkent a pigmentanyag a szőrszálakban a test melegebb részein, és erősebb a pigmentáció a test azon területein, ahol a bőr vékonyabb és hidegebb: a pohán, a fileken, a lábakon és a farkon.
• A hő hatására a sziámi színjegyei sokkal erősebbek a hűvösebb éghajlatú területeken .

saját gépelés!
forrás; Deborah Gill - Macskák